A Gallup a napokban (2026. június 24-én) publikálta a Harvard Graduate School of Education-nel és a Walton Family Foundation-nel közös kutatását (Gen Z Wants to Do Good a teljes anyag itt érhető el). Bár a felmérés az USA-ban készült (2436 fő, 13–28 év közöttiek körében), az üzenete érvényes számunkra is. A Z generáció az első valóban globális nemzedék: ugyanazokat a digitális tereket használják, ugyanazok a globális szorongások (mint az AI térnyerése) hatnak rájuk, és mindannyiuk számára – ahogy a szíve mélyén a többi generáció számára is – fontos (lenne) a biztos megélhetés, a jó munkahelyi légkör és az emberséges, támogató vezető.
A kutatás szerint, szemben azzal az elterjedt sztereotípiával, miszerint a Z generáció tagjai énközpontúak lennének, a fiatalok csaknem 80%-a olyan jövőbeli munkára vágyik, amely „elsősorban” mások segítésére összpontosít és tesznek is azért, hogy vágyaiknak megfelelően pozitív hatást gyakoroljanak a világra. A munkán keresztüli pozitív változás megélése a kutatásban résztvevők számára fontos életkortól, rassztól, nemtől és a háztartás szubjektív jövedelmi helyzetétől függetlenül.
Amikor a mások segítését célzó munkavállalás lehetséges akadályairól kérdezték a fiatalokat, a fizetés és a stresszbizonyult a leggyakrabban említett problémának. Szomorú, hogy a Z generációs felnőttek (a 18–29 éves korosztály) riasztó arányban számolnak be szorongásról és depresszióról, és megdöbbentő módon 51%-uk vallja úgy, hogy életéből hiányzik az értelem, a cél, vagy akár mindkettő. Azok a Z generációsok viszont, akik úgy érzik, hogy másoknak szükségük van rájuk és pozitív változást hoznak környezetük életébe, 3-4-szer nagyobb valószínűséggel számolnak be mélyebb értelemről és célról, ami szorosan összefügg a jobb mentális egészséggel is.
„A fiatalok elsöprő többsége olyan munkát szeretne, amellyel másokon segíthet, ám az erre vágyóknak csupán mintegy a fele dolgozik ténylegesen ilyen területen. Valódi lehetőség ez a munkaadók […] számára, hogy segítsenek a fiataloknak felismerni: az értelmes munka fenntartható is lehet” mondta Stephanie Marken, a Gallup szenior partnere.
A mostani Z generációsok a jövő vezetői. Azoknál a cégeknél, ahol a vezetés a másokért, a csapatért való tettekről, segítésről – fejlesztésről, motiválásról, őszinte kommunikációról stb. – szól, ahol a munka-magánélet egyensúlya a vezetők számára is lehetséges és ahol a munkáról nem a stressz, ami először az eszünkbe jut, ott jól, elkötelezetten és örömmel dolgozó Z generációs vezetők működnek majd. És pontosan az ilyen vezetők teremtik meg azt a munkahelyi kultúrát, ahol a munkatársak is elköteleződnek, és fenntartható módon, magas teljesítményt nyújtanak. Az AI térnyerésével így lehet(ne) a tudásalapú társadalomból támogatásalapú, ahol az empátia, a törődés, az interperszonális készségek mellett az etikus és emberséges hozzáállás segíthet, hogy jól reagáljunk és időnként ellenálljunk az AI új világának.
A médiában és a mindennapi beszélgetésekben a Z generációról kialakult kép mellett sokszor elsikkad az, ami igazán ígéretes és izgalmas ebben a korosztályban. És sokszor mintha elfelejtenénk, hogy nem maguktól lettek „ilyenek”, hanem mi felnőttek neveltük fel őket egy olyan világban, amit mi alakítottunk olyanná, amilyen lett. Szülőként, pedagógusként, vezetőként fontos lenne közösen felhasználni az ilyen kutatásokból nyert ismereteket arra, hogy megváltoztassuk a negatív narratívát, és támogassuk a fiatalabb generációkat abban, hogy megtalálják a helyük, és hogy együtt olyan világot alakítsunk, ahol jó élni és dolgozni
Forrás: Gallup Riport – Gen Z Wants to Do Good, Harvard Graduate School of Education és Gallup sajtóközleményei